Hogyan jelentsd be a viharkárt, ha pénzt is akarsz látni?
Az elmúlt hétvégén ismét pusztított a vihar. Falak omlottak le, tetõket fújt el a szél, vezetékek szakadtak le és fák dõltek ki. Ezek az események mindig felkeltik a média figyelmét és egyre inkább elõtérbe kerülnek a biztosító társaságok is. Egy átlagos lakás- és autóbiztosítással fedezhetjük az esetlegesen bekövetkezõ kárainkat, azonban nem árt néhány dologgal tisztában lennünk...
A legelsõ és legfontosabb dolog, hogy akkor számíthatunk bármilyen kártérítésre, ha van biztosításunk. Ezt azért fontos kihangsúlyoznunk, mert a magyarországi lakások közel egyharmada semmilyen lakásbiztosítással nem rendelkezik. Ráadásul, a hazai piacon nagymértékben jelen van az alulbiztosítottság, ami azt jelenti, hogy a szerzõdõ felek, csak a fizetendõ díj nagyságát tartják szem elõtt és nem törõdnek olyan dolgokkal, mint a megfelelõ fedezet választása.
A lakásbiztosításunk (legyen az bármilyen fajta) a legtöbb esetben felelõsségbiztosítást is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy nem csak a saját ingatlanunkban bekövetkezett károkra nyújt fedezetet a biztosító, hanem azokra a balesetekre is, amelyek az ingatlanunk által következett be. Ez most elég drámaian hangzik, hogy egy lakás balesetet tud okozni, de ez a gyakorlatban könnyen megtörténhet. Gondoljunk csak arra az esetre, hogy a vasárnapi szél lefúj néhány cserepet (vagy az egészet) a tetõnkrõl és ezek megrongálnak egy parkoló kocsit, vagy rázuhan egy (vagy több) járókelõre. Beláthatjuk, ez könnyen megtörténhet és egy kórházi ápolást, vagy autó felújítást nem szívesen fizetnénk saját zsebbõl a tetõfelújítás mellett.
Személyi sérülések térítése egyébként több alapon is lehetséges:
• Az élet és balesetbiztosítások fedezetet nyújtanak az ilyen balesetekre,
• Számos bankkártya tartalmaz olyan biztosítást, amely kiterjed az ilyen balesetekre,
• Egyre több munkáltató is köt alkalmazottaira olyan biztosítást, amely fizet egy ilyen baleseti sérülés esetében.
A fentiek alapján akkor is érdemes a sérülteknek tájékozódniuk, hogy rendelkeznek-e olyan biztosítással, amely alapján kártérítésre jogosultak, ha erre elõször nem is gondoltak.
A lakás- és baleset biztosításokról részletesen az alábbi linken olvashatnak:
Hogyan védhetjük meg üresen maradt nyaralónkat?
Mennyibe kerül NEKED a tikkasztó hõség?
Mekkora biztosítást érdemes kötni a lakásunkra?
Jobb félni... Okosan a biztosítással!
Lakásbiztosítás: mit ne szúrjunk el kárbejelentéskor?
Kárbejelentés
Ha megtörtént a baj, akkor a legfontosabb, hogy minél hamarabb értesítsük a biztosítót az eseményrõl. A kárbejelentés történhet, telefonon, interneten és ügyfélszolgálatokon keresztül is. Azonban minden esetben jó, ha velünk van a szerzõdésszámunk. A kisebb károk esetében ( általában 50 ezer forint alatti károk) a kárügyintézõ is kiutalhatja a kárösszeget, illetve egy egyszerû üvegkár esetében (10 ezer forint alatti) elég, ha a számát nyújtjuk be a biztosítóhoz.
Nagyobb értékû eseményeknél azonban egy kárszakértõ is megtekinti helyszínt, ez a bejelentést követõen néhány napon belül megtörténik. Villámkárok esetében a megrongálódott mûszaki cikkrõl szakvéleményt kell kérni egy szervizben, valamint a vélemény áráról is jó, ha kérünk számlát a saját nevünkre (ezt is megtéríti a biztosító).
Ugyanakkor az tény, hogy mikor tömegesen érkeznek a kárbejelentések, a kárfelméréseket nem "érkezési sorrendben" végzik a szakértõk: ilyenkor a szemle szempontjából elõnyben részesítik azokat az eseteket (például a beszakadt tetõket), amelyekben a gyors helyreállítás nélkül az újabb várható viharok nyomán további súlyos károk érnék a tulajdonosokat.
Az egyszerû, kisebb összegû károk lezárása néhány napot vesz igénybe, míg a nagyobb, idõigényesebb károk rendezési ideje átlagosan 15 nap körüli a piacon.
A biztosítók nagy károk esetén, gyakorta gyorssegélyt folyósítanak a károsultaknak, áthidalva ezzel a kárügyintézés folyamatát. Tehát mielõtt lezárulna kárrendezés és megállapításra kerülne végsõ összeg, egy elõleget folyósítanak a károsultaknak segítve õket ezáltal, hogy minél hamarabb orvosolni tudják a fellépõ nehézségeket.
A pusztítás nyomait szemlélve, többször elõfordul az az eset, hogy sok háztulajdonos nagyobbnak véli kárát, mint az valójában és megrohamozzák a biztosítókat elõleget követelve. Valamint a szemle nélküli kárkifizetéseken felbuzdulva sokan gondolják úgy, hogy egy picit nagyobb kárt jelentenek, mint ami valójában történt.
Azonban arra sokan nem számítanak, hogy a biztosítók minden esetben vizsgálják a bejelentett kár jogosságát, valamint azt is, hogy indokolt-e a megigényelt kárösszeg. A kiugró eseteket minden képen ellenõrzik, illetve mindenkinek figyelemmel kísérik a kártörténetét és a "visszaesõk" is ellenõrzésre számíthatnak.
Ha nincs biztosítás
Alapesetben ekkor a biztosítók nem tehetnek semmit. Azonban valóban nagy természeti katasztrófáknál, illetve amikor nagyon sok ember veszíti el gyakorlatilag az egész vagyonát, a hazai társaságok összefogva segítenek a helyreállításban. Erre volt példa a tiszai árvíz, mikor sokan váltak hajléktalanná.
Az önkormányzatok is nyújtanak segítséget ezekben az esetekben, sõt az állam is folyósíthat gyorssegélyeket.
Az önkormányzatokhoz kell fordulni kártérítésért abban az esetben is, ha a vihar miatt egy közterületen lévõ fa, vagy önkormányzati ingatlan okozott kárt a tulajdonunkban (pl.: gépkocsi), vagy tett kárt a testi épségünkben. Az önkormányzatok általában rendelkeznek az ilyen károk fedezetéül szolgáló felelõsség- és vagyonbiztosításokkal.
A hétvégi vihar számokban:
Az OTP Garancia Biztosítóhoz 2008. január 28-án több, mint 500 viharkárra vonatkozó kárbejelentés érkezett. A társaság kárszakértõi azonnal megkezdték a kárfelmérést, a károk felmérése és az adatok feldolgozása folyamatos.
A viharos erejû szél leginkább az épületek tetõszerkezetében okozott kárt. A számokat tekintve, az eddigi kárbejelentések alapján Gyõr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyét sújtotta leginkább a vihar.
A károk minél gyorsabb felmérése és rendezése érdekében az OTP Garancia Biztosító az ország más területeirõl is csoportosított át szakembereket.
A hétvégi szélviharok kapcsán a Generali-Provdencia Biztosító Zrt.-hez 2008. január 28-án a déli órákig csak Budapestrõl több, mint 300 kárbejelentés érkezett.
A károk nagy része a biztosított lakások/házak tetõ szerkezetének sérülései kapcsán, vagy kéményledõlések következtében felmerülõ, illetve fakidõlések okozta vagyoni jellegû károk.
A hétvégi vihart követõen az Allianz Hungáriához eddig 1290 db kárbejelentés érkezett, a becsült kárráfordítás 130 millió forint körül van.
A vihar épületek tetõszerkezetében, vakolatában és kéményekben okozott kárt, emellett néhány gépjármûben is károk keletkeztek. Az elsõ felmérések alapján az ipari és lakossági vagyoni kár kb. 130 millió Ft, ebbõl gépjármûvekben közel 7 millió forintos kár keletkezett.
A károk számát tekintve a közép- és nyugat-dunántúli régiót sújtotta leginkább a vihar, a legtöbb bejelentés Veszprémbõl, Székesfehérvárról és Bicskérõl érkezett. Ugyancsak nagyszámú bejelentés érkezett Gyõrbõl és Sopronból.
Mindhárom társaság több csatornán fogadja a kárbejelentéseket és folyamatosan dolgozza fel azokat.
A lakásbiztosításunk (legyen az bármilyen fajta) a legtöbb esetben felelõsségbiztosítást is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy nem csak a saját ingatlanunkban bekövetkezett károkra nyújt fedezetet a biztosító, hanem azokra a balesetekre is, amelyek az ingatlanunk által következett be. Ez most elég drámaian hangzik, hogy egy lakás balesetet tud okozni, de ez a gyakorlatban könnyen megtörténhet. Gondoljunk csak arra az esetre, hogy a vasárnapi szél lefúj néhány cserepet (vagy az egészet) a tetõnkrõl és ezek megrongálnak egy parkoló kocsit, vagy rázuhan egy (vagy több) járókelõre. Beláthatjuk, ez könnyen megtörténhet és egy kórházi ápolást, vagy autó felújítást nem szívesen fizetnénk saját zsebbõl a tetõfelújítás mellett.
Személyi sérülések térítése egyébként több alapon is lehetséges:
• Az élet és balesetbiztosítások fedezetet nyújtanak az ilyen balesetekre,
• Számos bankkártya tartalmaz olyan biztosítást, amely kiterjed az ilyen balesetekre,
• Egyre több munkáltató is köt alkalmazottaira olyan biztosítást, amely fizet egy ilyen baleseti sérülés esetében.
A fentiek alapján akkor is érdemes a sérülteknek tájékozódniuk, hogy rendelkeznek-e olyan biztosítással, amely alapján kártérítésre jogosultak, ha erre elõször nem is gondoltak.
A lakás- és baleset biztosításokról részletesen az alábbi linken olvashatnak:
Hogyan védhetjük meg üresen maradt nyaralónkat?
Mennyibe kerül NEKED a tikkasztó hõség?
Mekkora biztosítást érdemes kötni a lakásunkra?
Jobb félni... Okosan a biztosítással!
Lakásbiztosítás: mit ne szúrjunk el kárbejelentéskor?
Kárbejelentés
Ha megtörtént a baj, akkor a legfontosabb, hogy minél hamarabb értesítsük a biztosítót az eseményrõl. A kárbejelentés történhet, telefonon, interneten és ügyfélszolgálatokon keresztül is. Azonban minden esetben jó, ha velünk van a szerzõdésszámunk. A kisebb károk esetében ( általában 50 ezer forint alatti károk) a kárügyintézõ is kiutalhatja a kárösszeget, illetve egy egyszerû üvegkár esetében (10 ezer forint alatti) elég, ha a számát nyújtjuk be a biztosítóhoz.
Nagyobb értékû eseményeknél azonban egy kárszakértõ is megtekinti helyszínt, ez a bejelentést követõen néhány napon belül megtörténik. Villámkárok esetében a megrongálódott mûszaki cikkrõl szakvéleményt kell kérni egy szervizben, valamint a vélemény áráról is jó, ha kérünk számlát a saját nevünkre (ezt is megtéríti a biztosító).
Ugyanakkor az tény, hogy mikor tömegesen érkeznek a kárbejelentések, a kárfelméréseket nem "érkezési sorrendben" végzik a szakértõk: ilyenkor a szemle szempontjából elõnyben részesítik azokat az eseteket (például a beszakadt tetõket), amelyekben a gyors helyreállítás nélkül az újabb várható viharok nyomán további súlyos károk érnék a tulajdonosokat.
Az egyszerû, kisebb összegû károk lezárása néhány napot vesz igénybe, míg a nagyobb, idõigényesebb károk rendezési ideje átlagosan 15 nap körüli a piacon.
A biztosítók nagy károk esetén, gyakorta gyorssegélyt folyósítanak a károsultaknak, áthidalva ezzel a kárügyintézés folyamatát. Tehát mielõtt lezárulna kárrendezés és megállapításra kerülne végsõ összeg, egy elõleget folyósítanak a károsultaknak segítve õket ezáltal, hogy minél hamarabb orvosolni tudják a fellépõ nehézségeket.
A pusztítás nyomait szemlélve, többször elõfordul az az eset, hogy sok háztulajdonos nagyobbnak véli kárát, mint az valójában és megrohamozzák a biztosítókat elõleget követelve. Valamint a szemle nélküli kárkifizetéseken felbuzdulva sokan gondolják úgy, hogy egy picit nagyobb kárt jelentenek, mint ami valójában történt.
Azonban arra sokan nem számítanak, hogy a biztosítók minden esetben vizsgálják a bejelentett kár jogosságát, valamint azt is, hogy indokolt-e a megigényelt kárösszeg. A kiugró eseteket minden képen ellenõrzik, illetve mindenkinek figyelemmel kísérik a kártörténetét és a "visszaesõk" is ellenõrzésre számíthatnak.
Ha nincs biztosítás
Alapesetben ekkor a biztosítók nem tehetnek semmit. Azonban valóban nagy természeti katasztrófáknál, illetve amikor nagyon sok ember veszíti el gyakorlatilag az egész vagyonát, a hazai társaságok összefogva segítenek a helyreállításban. Erre volt példa a tiszai árvíz, mikor sokan váltak hajléktalanná.
Az önkormányzatok is nyújtanak segítséget ezekben az esetekben, sõt az állam is folyósíthat gyorssegélyeket.
Az önkormányzatokhoz kell fordulni kártérítésért abban az esetben is, ha a vihar miatt egy közterületen lévõ fa, vagy önkormányzati ingatlan okozott kárt a tulajdonunkban (pl.: gépkocsi), vagy tett kárt a testi épségünkben. Az önkormányzatok általában rendelkeznek az ilyen károk fedezetéül szolgáló felelõsség- és vagyonbiztosításokkal.
A hétvégi vihar számokban:
Az OTP Garancia Biztosítóhoz 2008. január 28-án több, mint 500 viharkárra vonatkozó kárbejelentés érkezett. A társaság kárszakértõi azonnal megkezdték a kárfelmérést, a károk felmérése és az adatok feldolgozása folyamatos.
A viharos erejû szél leginkább az épületek tetõszerkezetében okozott kárt. A számokat tekintve, az eddigi kárbejelentések alapján Gyõr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyét sújtotta leginkább a vihar.
A károk minél gyorsabb felmérése és rendezése érdekében az OTP Garancia Biztosító az ország más területeirõl is csoportosított át szakembereket.
A hétvégi szélviharok kapcsán a Generali-Provdencia Biztosító Zrt.-hez 2008. január 28-án a déli órákig csak Budapestrõl több, mint 300 kárbejelentés érkezett.
A károk nagy része a biztosított lakások/házak tetõ szerkezetének sérülései kapcsán, vagy kéményledõlések következtében felmerülõ, illetve fakidõlések okozta vagyoni jellegû károk.
A hétvégi vihart követõen az Allianz Hungáriához eddig 1290 db kárbejelentés érkezett, a becsült kárráfordítás 130 millió forint körül van.
A vihar épületek tetõszerkezetében, vakolatában és kéményekben okozott kárt, emellett néhány gépjármûben is károk keletkeztek. Az elsõ felmérések alapján az ipari és lakossági vagyoni kár kb. 130 millió Ft, ebbõl gépjármûvekben közel 7 millió forintos kár keletkezett.
A károk számát tekintve a közép- és nyugat-dunántúli régiót sújtotta leginkább a vihar, a legtöbb bejelentés Veszprémbõl, Székesfehérvárról és Bicskérõl érkezett. Ugyancsak nagyszámú bejelentés érkezett Gyõrbõl és Sopronból.
Mindhárom társaság több csatornán fogadja a kárbejelentéseket és folyamatosan dolgozza fel azokat.
Forrás:www.penzcentrum.hu
