Ahogy eddig volt...
A régi rendszer szerint, amit ugyan még néhány pénztár megtartott, a befizetett nyugdíjjárulék összegét úgy fektették be a nyugdíjalapkezelők, hogy az alacsony kockázattal termeljen hozamot. Az általános vélekedés szerint ugyanis a magánnyugdíjpénztári megtakarítás egy biztonsági megtakarítás, amit az emberek nem szeretnének kockáztatni, mivel ezen múlik, hogy később mekkora összeget fognak nyugdíjként kapni.
A konzervatív befektetési politikának köszönhetően viszont a hozam sem emelkedett az egekbe. Ez volt az egyik oka annak, hogy született olyan javaslat, miszerint a tőkefedezeti rendszert választó 49 évesek, vagy az annál idősebbek visszaléphessenek az állami nyugdíjrendszerbe, ugyanis rosszabbul jártak az átlépéssel.
Ennek az az oka, hogy a megtakarítások közel 70 százalékban állampapírba voltak befektetve, így nem volt túl magas a hozam. Az 1998-as célkitűzések szerint a 4,5 százalékot kellett volna elérni, amit nem sikerült megvalósítani minden évben, vagyis csak alacsonyabb hozam volt elérhető.
Emellett ha valaki átlépett magánnyugdíjpénzárba a korábbi állami felosztó-kirovó rendszerből, akkor az állami nyugdíjnak csak a 75 százalékát kapta meg. Viszont ha túl rövid ideje volt hátra a nyugdíjkorhatárig (becslések szerint kevesebb, mint 10 év), akkor nem tudott annyi tőkét, és hozamot felhalmozni, hogy pótolja az állami nyugdíjból kiesett 25 százalékot.
Választható portfóliók
Még decemberben értesítették az új rendszert bevezető pénztárak az ügyfeleiket a változásokról. Az értesítéssel egyidejűleg az ügyfelek arról is tájékoztatást kaptak, hogy milyen lehetőségeik vannak januártól. Az újító magánnyugdíjpénztárnak három lehetőséget ajánlottak fel ügyfeleiknek, a klasszikus, a kiegyensúlyozott, és a növekedési portfoliót.
Az egész rendszer kialakítása azon alapul, hogy az egyes életszakaszokban más és más megtakarítási formák a jellemzőek. Hosszú távon a részvények magasabb hozamot kínálnak, így a növekedési portfólió magasabb részvényarányt képvisel, minimum 40 százalékot. Ráadásul a részvények hozama jobban lépést tart az inflációval is.
Az új rendszer lényege, hogy az emberek maguk dönthetik el, hogy melyik portfolióhoz szeretnének tartozni, hogy melyik kockázati szintet hajlandóak vállalni. Abban az esetben ha a megkérdezett pénztártag nem él a választás lehetőségével, akkor automatikusan kerül besorolásra a törvényi meghatározás szerint.
A választással kapcsolatban egyetlen kikötés van, mégpedig az, hogy a nyugdíjkorhatás elérése előtti 5 évben már nem lehet a növekedési portfoliót választani.
Annak ellenére, hogy a választható portfoliós rendszert még csak most vezetik be, már most is vannak újítók a piacon. Van olyan magánnyugdíjpénztár, ami a három törvényileg meghatározott mellé egy negyedik kategóriát is ajánl. Az AXA Prémium Magánnyugdíjpénztárának lényege az, hogy hosszú távon a részvények mindenképpen hozamot produkálnak, így a részvényarány a portfolióban több, mint 50 százalék.
Váltás lehetősége
Ha valaki eldöntötte, hogy melyik portfoliót is szeretné választani, de meggondolta magát, akkor snincs veszve minden. Ugyanis van lehetőség a kategóriák közötti váltásra, ami viszont valamennyi áldozattal is jár, mivel díja van. A díj kifizetésével a magánnyugdíjpénztár tagoknak félévente van lehetősége meggondolni magát, és alacsonyabb vagy magasabb kockázató portfóliót választani.
A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény a díj összegét is szabályozza, hogy a tagoknak valóban meglegyen a választás lehetősége, maximum 2 ezer forintba kerülhet a másik kategóriába történő átlépés.
A három választási lehetőség közül nem könnyű választani. Sokan leginkább alacsony kockázatot, és magas hozamot szertnének, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíjból való megélhetés ne okozzon problémákat. Ilyenkor tanácsos lehet akár egy pénzügyi tanácsadó segítségét is kérni, aki a személyes igényeknek megfelelően tud ötleteket és javaslatokat adni...
Forrás: www.penzcentrum.hu
