Jobb szívvel ajánlanánk biztosítót, mint bankot
Tudatosabbak a fogyasztók, erősödik az öngondoskodás jelentősége
Javult a hazai biztosítók megítélése egy szerdán ismertetett felmérés szerint. A magyar háztartások körében azonban az uniós átlaghoz képest kisebb a szerepe a biztosításoknak a pénzügyi megtakarításokon belül.
Kedvezőbbé váltak az utóbbi három évben a hazai biztosítókról alkotott lakossági vélemények, de még van mit javítani a szektor megítélésén. Így például 31-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ágazatban tevékenykedő társaságok tisztességesen működnek, míg 29-ről 39 százalékra ugrott azok aránya, akik meg is bíznak a cégekben – olvasható a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég, valamint a Scale Research reprezentatív felmérésében. A javulásnak indult tendencia némileg kedvezőbb képet mutat a hazai bankok megítélésénél. Vagyis az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint pénzintézetet vagy banki szolgáltatást.
Szintén jó hír a piac szereplőinek, hogy az emberek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét. A termékek közül a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, és nem gondolkodik a jelenlegi szerződés megszüntetésében, igaz, új megkötésével sem számol.
– Az emberek 38 százaléka azért nem köt több biztosítást, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalékuk pedig csak akkor, ha kötelező. A válaszadók mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el köztük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egyre tudatosabb fogyasztói magatartást feltételez – magyarázta az adatokat Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. partnere. A fentieken túl a tanácsadó cég kutatása megjegyzi azt is, hogy a magyar háztartások körében az uniós átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe.
Ez kisebb mértékben igaz a visegrádi országokhoz viszonyítva is. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy főre eső díjbevétel szintjén ez mintegy 20 százalékos elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb eső Lengyelországhoz képest. Mérth Balázs szerint a szektorban a keresztértékesítés jelenthet növekedési potenciált, a számok ugyanis azt mutatják, hogy a csupán a biztosítással rendelkezők 16 százaléka áll több társasággal kapcsolatban. Szintén fontos a biztosítással nem rendelkező társadalmi rétegek minél pontosabb beazonosítása, ám az ügyfelek megszólítása nehéz feladatot jelent. A kommunikációt még mindig a hagyományos csatornák uralják, az online tájékozódás és biztosításkötés jellemzően a fiatalok, magas jövedelműek és fővárosiak, illetve megyeszékhelyen lakók körében gyakoribb.
Forrás: Magyar idők, 2016.03.03.
Kedvezőbbé váltak az utóbbi három évben a hazai biztosítókról alkotott lakossági vélemények, de még van mit javítani a szektor megítélésén. Így például 31-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ágazatban tevékenykedő társaságok tisztességesen működnek, míg 29-ről 39 százalékra ugrott azok aránya, akik meg is bíznak a cégekben – olvasható a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég, valamint a Scale Research reprezentatív felmérésében. A javulásnak indult tendencia némileg kedvezőbb képet mutat a hazai bankok megítélésénél. Vagyis az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint pénzintézetet vagy banki szolgáltatást.
Szintén jó hír a piac szereplőinek, hogy az emberek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét. A termékek közül a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, és nem gondolkodik a jelenlegi szerződés megszüntetésében, igaz, új megkötésével sem számol.
– Az emberek 38 százaléka azért nem köt több biztosítást, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalékuk pedig csak akkor, ha kötelező. A válaszadók mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el köztük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egyre tudatosabb fogyasztói magatartást feltételez – magyarázta az adatokat Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. partnere. A fentieken túl a tanácsadó cég kutatása megjegyzi azt is, hogy a magyar háztartások körében az uniós átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe.
Ez kisebb mértékben igaz a visegrádi országokhoz viszonyítva is. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy főre eső díjbevétel szintjén ez mintegy 20 százalékos elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb eső Lengyelországhoz képest. Mérth Balázs szerint a szektorban a keresztértékesítés jelenthet növekedési potenciált, a számok ugyanis azt mutatják, hogy a csupán a biztosítással rendelkezők 16 százaléka áll több társasággal kapcsolatban. Szintén fontos a biztosítással nem rendelkező társadalmi rétegek minél pontosabb beazonosítása, ám az ügyfelek megszólítása nehéz feladatot jelent. A kommunikációt még mindig a hagyományos csatornák uralják, az online tájékozódás és biztosításkötés jellemzően a fiatalok, magas jövedelműek és fővárosiak, illetve megyeszékhelyen lakók körében gyakoribb.
Forrás: Magyar idők, 2016.03.03.
