A válságot követően gyorsan magukra találtak a pénztári hozamok, a PSZÁF által közzétett adatok alapján a pénztártagok többsége 12 százalék feletti reálhozamot érhetett el 2009-ben. Hosszabb, tíz éves időtávon a reálhozamok 0.35-1.02 százalék között szóródtak, az elmúlt egy évben azok a pénztárak tudtak kiemelkedni, akik a magyar részvényeket felülsúlyozták az átlaghoz képest - hangzott el a PSZÁF mai sajtótájékoztatóján.

A tavaly átmenetileg megnyitott visszalépési lehetőséggel a 123 ezer érintett tagból 74 ezren éltek, a tagok egyéni számláin lévő eszközök piaci értéke eléri a 100 milliárd forintot. A pénztárváltásról új módszertani útmutatót adott ki a PSZÁF, amiben arra figyelmeztetik a tagokat, hogy a gyakori átlépések díjkötelezettséggel és a hozamgarancia elvesztésével járnak.

Meglehetősen fagyos volt a hangulat egy évvel ezelőtt mind a pénztártagok, mint a sajtó képviselői részéről amikor a 2008-as hozamadatokat publikáltuk, akkor azt mondták a szakértők, hogy csak éveken belül lehet majd ledolgozni a 2008-as veszteségeket. Ezt az élet megcáfolta, ugyanis 2009-ben a pénztárak nagyrészt visszahozták a veszteségeket. Jelenleg ott vagyunk, ahol 2007 végén voltunk. A pénztárak hozamadatai itt elérhetők.

A választhatós portfóliós rendszer miatt nem sok értelme van a pénztári átlagról beszélni, ehelyett érdemes az egyes portfóliók hozamadatait szemügyre venni. A klasszikus portfólió nettó vagyonarányos hozama 11.45 százalékos volt a tavalyi évben, a kiegyensúlyozott portfólió 17.42 százalékot hozott, míg a növekedési 25.62 százalékot. Az infláció 2009-ben (december/december alapon) 5.6 százalék volt, ami azt eredményezte, hogy tavaly a pénztártagok többsége 12 százalék feletti reálhozamot ért el - Szűcs József, a PSZÁF főosztályvezető helyettese.

A 10 éves hozamráta csökkent háromból két portfólió esetében is 2008-ról 2009-re, ezt két tényező okozta. Egyrészt most esett ki az 1999-es év a hozamszámításból, ami nagyon jó év volt, másrészt a 2008-as negatív hozamok a kedvező tavalyi év ellenére most is éreztetik a hatásukat.

Nagy volt a szórás az egyes pénztárak között, a klasszikus és növekedési portfólióban általában azt lehet elmondani, hogy azok emelkedtek ki a mezőnyből, akik a magyar részvénypiacot felülsúlyozták az átlaghoz képest. A kiegyensúlyozott portfóliónál nem lehetett ennyire egyszerűen meghatározni, hogy mivel lehetett jobban keresni, itt csak az egyedi értékpapír-befektetések és a vagyonkezelői döntések fontosságát lehetett kiemelni.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a választható portfóliós rendszer és az elszámoló-egységes rendszer bevezetése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nemzetközi szinten sem álltunk rosszul (a hozamok megállják a helyüket), hiszen az előzetes adatok alapján például a lengyel alapok 13 százalék körül hoztak, míg a román alapok 17 százalékot, a tengerentúli 401(k) esetén 20 százalék körüli hozam volt. A tagok tájékoztatása érdekében a Felügyelet honlapján lehetőség van a pénztári teljesítmények összehasonlítására, a mai naptól várhatóan pedig elérhető lesz egy internetes hozamráta számító - tette hozzá Szűcs József.

Sokat veszthet, aki indokolatlanul hallgat az ügynökökre

Az átlépéseket folyamatosan vizsgáljuk, hiszen nagyon sok negatív hír jelent meg az ügynökökkel kapcsolatban. A Generali, illetve a Prémium esetében például nem áll rendelkezésre hosszabb távú hozammutató, itt a Felügyelt fel is hívta a figyelmet, hogy legyenek a pénztárak körültekintetők a hozamok ismertetésekor. Az első jelek már megmutatkoztak, a tagok tudatosabban kezdenek dönteni, hiszen az ügynökök már nem olyan hatékonysággal tudják a tagokat az átlépésre rábírni, az ügynökök például csak 3-4-5 ember megkeresése után tudnak egy embert átléptetni.

A jogszabályi változások miatt szigorodott az átlépés, például bevezetésre került egy hozamgarancia (0 százalékos reálhozam garancia), ami öt éven belüli átlépések esetén elveszik. Ezt meghaladóan az is elgondolkoztathatja a tagokat, hogy két éven belüli átlépések esetén átlépési díjat kell fizetni.

A tagok számára elérhető egy módszertani útmutató is, amit a holnapi naptól kezdődően már használni kell. Az átlépéseket így lehet csak végrehajtani, a fontosabb hozamadatok ezen már rajta vannak, a dokumentumot pedig többször is szignálni kell mielőtt ténylegesen átléphetne a tag.

Több mint 70 ezren éltek a visszalépéssel

123 ezer fő számára volt nyitva tavaly nyár óta az év végéig a visszalépés lehetősége, a Felügyelet ezeket a tagokat megkereste, egy tájékoztató levélben pedig minden lehetséges információt megadott számukra. A honlapot majdnem 200 ezren keresték meg, a nyugdíjszámító programot pedig legalább 50 ezer ember vette igénybe.

2010. március 31-ig kell a pénztáraknak elbírálniuk a visszalépéseket, 72 ezer visszalépési kérelem érkezett be (és 2 ezer nyugdíj újraszámítási kérelem), ebből 61 ezret bíráltak már el. Február végi adatok szerint az egyéni számlák összértéke 100.2 milliárd forint, ebből pedig már 74.3 milliárd forintot az ÁKK-nak át is adtak a pénztárak.

Nagyon kevesek tudnak arra jó választ adni, hogy a visszalépők közül kik jártak jól és kik nem, illetve miért csak 71 ezren léptek vissza. Úgy ítéljük meg, hogy a tagok minden szükséges információt megkaptak a jó döntéshez, azonban azt most szinte senki sem tudja megmondani, hogy megérte-e, hiszen nem ismerjük, hogy mi lesz évek múlva az állami rendszerben, és még azt sem tudjuk biztosan, hogy hogyan szolgáltathatnak majd nyugdíjat a pénztárak.

Forrás:www.portfolio.hu