A Magyarországi Volksbank Zrt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete által készített tanulmány ezer fős minta alapján készült 2007 őszén. A kutatók vizsgálták az aktív korú lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságát, jövedelmi helyzetét, és megtakarítási hajlandóságait.
A 2007 októberében és novemberében végzett felmérés országos kiterjedtségű, és személyes kérdőíves formában készült el. A korcsoportok szerinti megoszlás viszonylag egyenletes, 28,8 százalék a 18-29 éves korosztályból került ki, de az 50-59 évesek közül is 23,4 százalékban vettek részt a felmérésben.
A munkapiaci helyzet tekintetében a megkérdezettek 62,8 százaléka alkalmazottként dolgozik, mindössze 9,5 százalék önálló vállalkozó, és 4,8 százalék alkalmi munkás. Az iskolai végzettség alapján a szakmunkások, és érettségizettek szerepelnek a mintában a legnagyobb arányban, a felsőoktatási végzettségűek mindössze 15 százalékot képviselnek. A kereseteket figyelembe véve pedig nagyjából 70-100 ezer forint havi nettó jövedelemmel rendelkezők vannak a legtöbben.
Előkészületek
Általánosságban elmondható, hogy sokszor a tudatlanságnak köszönhetően nem készülnek az emberek a jövőjükre, de a felmérésben részt vevők közel harmada nyilatkozta azt, hogy semmilyen formában nem takarékoskodik, vagy készül az időskorra. Ez részben annak köszönhető, hogy a sokan úgy gondolják, az állam majd megsegít ha szükség van rá.
A fiatalok esetében viszont az is közrejátszik, hogy a tapasztalatok szerint egyre kevésbé akarnak felnőni. Folyamatosan tolódik ki az egyetem, vagy főiskola elvégzésének ideje, a fiatalok egyre később költöznek el otthonról, évről évre emelkedik az életkor, amikor dolgozni kezdenek. Így nem csoda, hogy a nyugdíj-előtakarékosság eszükbe sem jut, mivel sokszor 30 évesen örülnek, hogy munkát kapnak kezdőként. A 18-29 éves korosztály 47,2 százaléka sehogyan sem készült az időskorára.
Viszont az időseknél is sokan vannak, akik nem tesznek semmit. Bár a kor emelkedésével ez egyre kevesebbekre igaz, még így is elmondható, hogy az 50-59 éves korosztály 17,9 százaléka arra számít, hogy az állam majd megfelelő életkörülményeket biztosít neki. A nyugdíj mellett dolgozni szándékozók száma viszont korosztályonként emelkedik.
Emellett a felmérésből az is kiderült, hogy az érettségivel, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők sokkal nagyobb arányban gondolkodnak el azon (közel 40 százalék), hogy a jelenlegi rendszer nyújtotta öregségi nyugdíj mellé valamilyen kiegészítésre is szükségük lehet. A szakmunkások ezzel szemben csak 26,8 százalékban érzik szükségét a későbbi kiegészítésnek.
Sokan vannak, akik ugyan készülnek valamilyen formában az időskorukra, de ezt mindössze úgy, hogy költségcsökkentést hajtanak végre, vagy azt tervezik, hogy dolgoznak a nyugdíj mellett. Viszont aki ténylegesen aktív stratégiát folytat, vagyis például nyugdíj-előtakarékossági számlát nyit, az mindössze 33,7 százalék, és 17,3 százalék az, aki tesz is bevételeinek növeléséért, de emellett dolgozni akar majd, illetve kevesebbet költeni a nyugdíjas évek alatt.
Megtakarítások
Az időskori jólét egyik alapja a takarékoskodás. Sokan értékpapírokba, befektetési alapokba fektetik a pénzüket, van aki nyugdíj-előtakarékossági számlát nyit, de van aki csak bankbetétet nyit. Ebből a szempontból pozitívum, hogy mindössze 12,6 százalék szerint felesleges bizonyos összeg félretétele havonta.
A jövedelemszint emelkedésével azok aránya is csökken, akik szerint az a lényeg, hogy valaki jól éljen az adott pillanatban. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy mindössze 20 százalék körül mozog azoknak a háztartásoknak az aránya, akik meg tudnak takarítani, vagyis a többieknek nincs lehetősége havonta bizonyos összeget félretenni.
Megtakarítások nyugdíjcélra
A válaszadók fele tagja valamelyik kötelező magán-nyugdíjpénztárnak, és csak minden ötödik tag önkéntes nyugdíjpénztárban. Ugyanennyien rendelkeznek továbbá valamilyen más nyugdíjcélú megtakarítással.
A korosztályokban is jelentős eltérések mutatkoznak. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, és az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokkal való rendelkezés valószínűsége egyre nő az életkorral. A fiatalok sokszor még nem érzik szükségét a nyugdíjcélú megtakarításoknak, miközben az idősebbek, ahogy közelednek a nyugdíjkorhatárhoz, egyre inkább elgondolkodnak azon, hogy miből is fognak megélni az állami nyugdíj mellett.
A nyugdíjas korra való felkészülést azonban sok minden befolyásolja az iskolai végzettségen, a nettó jövedelmen, és az életkoron kívül. A munkahelyeknek kiemelkedő szerepe van az alkalmazottak önkéntes pénztárakban való részvételében. Sokszor ugyanis a dolgozónak nem jut eszébe, hogy belépjen egy ilyen pénztárba, viszont sok munkahelyen belépéskor az önkéntes pénztárba is beléptetik a dolgozót, és juttatásként havonta bizonyos összeget befizetnek a számlájukra a munkáltatók.
A munkahelyek fajtáit tekintve a legnagyobb arányban a közszférában dolgozók tagok valamilyen önkéntes pénztárban. Szintén gyakori emellett a részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégeknél is a dolgozók önkéntes pénztárba való beléptetése. A tisztán magyar tulajdonú cégeknél viszont ez már lényegesen kevesebb.
A Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet felméréséből így kiderül, hogy Magyarországon sokan különböző okokból kifolyólag nem törődnek a későbbi megélhetési színvonalukkal. Viszont az már eddig is világossá vált, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn hosszú távon úgy, hogy mindenki olyan nyugdíjat kapjon a későbbiekben, amivel megfelelő életszínvonalon tud élni. Emiatt vagy a nyugdíjrendszer alapvető változtatására van szükség, ami a járulékterhek emelésével járna, vagy a lakosság öngondoskodásának fokozására, amit viszont csak a gondolkodásmód változtatásával lehetne elérni...
Forrás: www.penzcentrum.hu
