Radikális változások-növekvő mérnöki felelősségvállalás!
A 2016. január 1. napjától érvényes, előzetes építési bejelentési kötelezettség alapján történő kivitelezés lehetőségével jelentősen megnövekedhet a felelős műszaki vezetők, építőipari kivitelezők és a tervezőmérnökök felelősségvállalása.
A Magyar Kormány által elfogadott új rendelet, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére, illetőleg annak hatósági kontrolljára sajátos szabályok vonatkoznak. A jogszabályi változások természetesen veszélyeket is rejtenek a szakemberek számára.
Az új szabályozás értelmében:
- nem kell előzetesen építési engedélyt kérnie az építtetőnek.
-az építést (csak) előzetesen be kell jelenteni az általános építésügyi hatóságnak
(megadott tartalmi és formai követelmények szerint)
Melyek tehát azok a pontok, ahol veszély leselkedik a kivitelezés szereplőire?
-A hatóság a bejelentés hiányosságára hívhatja fel az építtető figyelmét, de azért nem akadályozhatja meg a kivitelezést, ha valamilyen pontatlanságot, hibát lát a dokumentációban. Az építtető az építési tevékenységet a jogszabály szerinti megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt napos határidő elteltét követően kezdheti meg
Az előírt elbírálási határidő vélhetően csak a bejelentési dokumentáció teljességének vizsgálatára lesz elegendő a hatóság számára, így a kivitelezés megkezdésekor nem lesz ismert egyéb hatósági álláspont. Az előírásoktól való esetleges eltérés, a korábbi hiánypótlási eljárástól eltérően, bírságoláshoz, vagy akár visszabontáshoz is vezethet.
- Az egyszerű bejelentésnél nincs engedélyezési dokumentáció, és az egyszerű bejelentési dokumentáció – például az alaprajz és a statikai számítások hiánya, illetve a bejelentési dokumentáció léptéke miatt – nem alkalmas a kivitelezésre.
A beruházó dönthet a kivitelezés, akár megfelelő műszaki dokumentáció nélküli megkezdéséről. Egy esetlegesen nem várt műszaki probléma, részletes dokumentáció miatti hibás kivitelezés, vagy rossz technológia következtében előálló hiba esetén a felelős műszaki vezetőt, kivitelezőt, akár a tervezőmérnököt ( tervezői művezetőt) kísérelhetik meg felelősségre vonni.
A fenti szabályozási változásokat még a biztosítói szabályzatok sem követték le teljes mértékben, de jelentős részben így is megfelelő védelmet nyújtanak az esetleges szakmai hibák következményeinek térítésére, és nem utolsó sorban a jogi védekezés költségeire.
2016.01.08.
Az új szabályozás értelmében:
- nem kell előzetesen építési engedélyt kérnie az építtetőnek.
-az építést (csak) előzetesen be kell jelenteni az általános építésügyi hatóságnak
(megadott tartalmi és formai követelmények szerint)
Melyek tehát azok a pontok, ahol veszély leselkedik a kivitelezés szereplőire?
-A hatóság a bejelentés hiányosságára hívhatja fel az építtető figyelmét, de azért nem akadályozhatja meg a kivitelezést, ha valamilyen pontatlanságot, hibát lát a dokumentációban. Az építtető az építési tevékenységet a jogszabály szerinti megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt napos határidő elteltét követően kezdheti meg
Az előírt elbírálási határidő vélhetően csak a bejelentési dokumentáció teljességének vizsgálatára lesz elegendő a hatóság számára, így a kivitelezés megkezdésekor nem lesz ismert egyéb hatósági álláspont. Az előírásoktól való esetleges eltérés, a korábbi hiánypótlási eljárástól eltérően, bírságoláshoz, vagy akár visszabontáshoz is vezethet.
- Az egyszerű bejelentésnél nincs engedélyezési dokumentáció, és az egyszerű bejelentési dokumentáció – például az alaprajz és a statikai számítások hiánya, illetve a bejelentési dokumentáció léptéke miatt – nem alkalmas a kivitelezésre.
A beruházó dönthet a kivitelezés, akár megfelelő műszaki dokumentáció nélküli megkezdéséről. Egy esetlegesen nem várt műszaki probléma, részletes dokumentáció miatti hibás kivitelezés, vagy rossz technológia következtében előálló hiba esetén a felelős műszaki vezetőt, kivitelezőt, akár a tervezőmérnököt ( tervezői művezetőt) kísérelhetik meg felelősségre vonni.
A fenti szabályozási változásokat még a biztosítói szabályzatok sem követték le teljes mértékben, de jelentős részben így is megfelelő védelmet nyújtanak az esetleges szakmai hibák következményeinek térítésére, és nem utolsó sorban a jogi védekezés költségeire.
2016.01.08.
