A magyarok európai összevetésben kirívóan hamar mennek nyugdíjba, és utána ténylegesen inaktívvá válnak - derül ki az AXA csoport megbízásából a GFK csoport által elvégzett nemzetközi felmérésből. Jó hír is van: a magyar relatív nyugdíjak európai összevetésben magasak. Igaz, az emberek nem nagyon hiszik, hogy sokáig tarthat ez az állapot.
Gyorsan, sokat
Hazánkban az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt. A munkavállalók 80%-a önként megy nyugdíjba. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között, szemben a régió, illetve Európa 50 százalékos átlagával.
Európában Magyarországon a legmagasabb, csaknem 50% azoknak az aránya, akiknek a nyugdíja magasabb vagy megegyező a korábbi bérével. A legalább 100%-os helyettesítési ráta máshol kevésbé jellemző: Közép-Európában a nyugdíjasok 38%-ára, egész Európában átlagosan 32%-ára jellemző. Igaz, a jelenleg gazdaságilag aktív magyarok már nem olyan optimisták, mivel a nyugdíjösszeggel kapcsolatos elvárásaik hasonlóak az európai átlaghoz. Érezhetik tehát, hogy a jelenlegi viszonylag kedvező helyzet (a helyettesítési ráta igen magas szintje) nem maradhat fenn tartósan.
A magyarok közül a gazdaságilag aktívak 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a magyar nyugdíjasok csak mintegy 10 százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, amely megegyezik az európai átlaggal.
Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban nagyon kevesen, az aktív válaszadók mindössze 4%-a támogatja a nyugdíjkorhatár emelését, szemben a közép-európai (11%) átlaggal, nem is említve azon országok válaszadóinak támogatói arányát, akik már szembesültek az elöregedő társadalmak következményeivel.
Míg az aktívak többsége manapság úgy tervezi, hogy nyugdíjas éveit utazásra, a családjára és egyéb szabadidős tevékenységekre fordítja majd, addig a hazánkban élő nyugdíjasok élete - részben korlátozott anyagi lehetőségeik miatt - ettől erősen eltérő képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történő gondoskodás teszi ki.
Nem tudunk semmit
A nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a közép-európai átlagnak megfelelően, a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki, a 45 évnél fiatalabbaknak ugyanis csak 15 százaléka van tisztában a várható összeggel.
Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 100 ezer forintos összeghez képest bő 28 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet: a nyugdíjasok számára folyósított összegekből számos országban még megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalanság és a lakosság fele által előrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére, a magyarok kevesebb, mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.
Öngondoskodás híján
Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán, az első munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, sőt adóreformok hatására és szakértők tanácsára is kezdik meg az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá az időskorra való pénzügyi felkészülés fontosságára. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel későbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.
A megkérdezettek közül azok, akik jövedelmükből megtakarítanak, az európai átlaghoz képest igen alacsony összegről számoltak be, ami részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben a nyugdíjcélú állami elvonásokat adóként élik meg, s azokat nem számítják megtakarításaikhoz.
A nyugdíjcélú megtakarítások formáját tekintve is nagy a bizonytalanság. Az európai átlaghoz képest majdnem duplája hazánkban azoknak a száma, akik nincsenek tisztában a pénzügyi megtakarítási termékek olyan alapvető összefüggéseivel, mint a kockázat, a hozam és a futamidő, s ezért nem tudnak választani magas hozamú és magas kockázatú, illetve kiegyensúlyozott kockázatú és alacsonyabb hozamú megtakarítási lehetőségek között.
A kutatás eredményeit összegezve megállapítható, hogy a magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre. Mind az aktív, mind a nyugdíjas válaszadók vélekedése megegyezik abban a tekintetben, hogy a nők anyagilag és pszichológiailag is felkészültebbek a nyugdíjazásra és egészségesebben, aktívabban élik meg nyugdíjas éveiket.
A tavaly 26 országot magába foglaló nemzetközi felmérés célja a nyugdíjazással kapcsolatos elképzelések, érzések és attitűdök feltérképezése volt. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatást tavaly júliusban első alkalommal végezték el Magyarországon.
Forrás: www.portfolio.hu
Amennyiben végigolvasta a cikket és elkezdte foglalkoztatni a nyugdíjcélú előtakarékoskodás gondolata, érdeklődjön a lehetőségekről elérhetőségeinken!
