A lakásbiztosítás feltételeivel szinte mindenki, úgy ahogy, tisztában van. Nem mondható el azonban ez a társasházak biztosításáról. Sokan most nyugodtan dőlnek hátra, hogy a közös képviselő tud mindent és majd Ő elintézi. Azonban ez sajnos nincs így, persze itt is vannak kivételek, de mint tudjuk, Ők erősítik a szabályt. Éppen ezért rengeteg olyan hibát lehet (és szoktak is elkövetni) amelynek a levét később a lakók közösen iszák. És ezek között szinte a legkisebb gond az, ha nem fizeti a biztosító, ugyanis szélsőséges esetben akár a rendőrséggel is meggyűlhet a bajunk.
Első és legfontosabb lépés
A legnagyobb hibát az ajánlatkérés alkalmával lehet elkövetni. Ez most sokaknak meglepetést okozhat, mivel egy ajánlatkérésnek nem sok tétje van, hiszen nem kötelező elfogadni. Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük nézzünk rá egy példát!
Tegyük fel, hogy a közös képviselő több biztosítótól kér be árajánlatot, ehhez megadja a közös és az osztatlan területek nagyságát. Azonban nem tér ki arra, hogy a teljes területre kívánnak- e biztosítást kötni vagy csak a közös területekre (itt már lehet egy lényeges eltérés), milyen kiegészítő módozatokat szeretne az ajánlatban látni, mekkora újraépítési értékre szeretné kötni a biztosítást (ha ezt túl alacsonyra veszik akkor egy esetleges káresemény után jelentősen kevesebb kártérítést kapnak), díjütemezésre és elkötelezettségi időre (ez utóbbival jelentős kedvezményeket tudunk elérni).
Ebből adódóan a kapott táblázatok nem összehasonlíthatóak, ugyanis nem ugyanarra a szolgáltatásra vonatkoznak. A lakógyűlés persze kapásból a legolcsóbbat fogja választani és aztán jöhet a feketeleves.
Duplán fizethetsz a semmiért
A gyakorlatban, számtalan esetben előfordul az a szituáció, hogy a lakástulajdonos kétszer fizeti meg a lakásbiztosítás díját. Hogyan fordulhat ez elő? Tegyük fel, hogy valaki hitelből finanszírozza a lakásvásárlást (ez könnyen elképzelhető), ilyenkor a folyósítás feltételeként gyakran kötik ki a pénzintézetek a vagyonbiztosítást is. Ezt a leendő ügyfél boldogan megköti (mert különben nem kap pénzt és nincs lakás), majd fizeti is a díjat rendszeresen. Majd később a közös képviselő is megköti a társasház-biztosítást aminek a díját beépítik a közös költségbe.
Általában szinte mindenki ezen a ponton hibázik, ugyanis ilyenkor a hitelfelvételkor (vagy csak úgy) megkötött lakásbiztosításból ki kell vetetni az építményre vonatkozó részt és csak az ingóságok, maradhatnak benne. Ugyanis a PTK. értelmében, a biztosítás, vagyonosodást nem eredményezhet. Ez azt jelent, hogy egy esetlegesen bekövetkezett káresemény után nem fordulhatunk kárigénnyel két (vagy több) társasághoz. Tehát feleslegesen fizettünk két kasszába, csak az egyikből kaphatunk pénzt. Több biztosítás csak egyetlen esetben megengedett, ez pedig szintén az újraépítési értékre vezethető vissza. Ugyanis abban az estben, ha az ingatlanunk újraépítési költsége mondjuk 200 ezer forint nm-ént, és a társasházi biztosításban csak 150 ezer forint szerepel, akkor a fennmaradó 50 ezer forintot lefedezhetem egy másik biztosítással, így teljes mértékben védve vagyok egy totálkár esetén.
Összefoglalva a dolgok lényegét azt mondhatnánk, hogy a társasházi ajánlat elfogadás előtt ne csak a fizetendő költségek lebegjenek a szemünk előtt, hanem próbáljuk meg "közös nevezőre" hozni a felkínált szolgáltatásokat. A másik nagyon fontos dolog, hogy amennyiben rendelkezünk egyéni lakásbiztosítással és a társasház-biztosítás kiterjed a házban található lakásokra is, akkor egy formalevelet eljuttatva a saját biztosítónkhoz, vettessük ki az építményre vonatkozó részt a szerződésből. Ezáltal kevesebb díjat kell fizetnünk és még a duplán biztosítást is elkerülhetjük.
forrás:www.penzcentrum.hu
