Szinte futótűzként terjed a hír, hogy aki kötelezőt váltott és nem kap csekket, az retteghet minden rendőr láttán, mert megbírságolják. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges balesetnél nem lesz érvényes szerződése és zsebből fizetheti a másiknak okozott kárt, annak ellenére, hogy Ő elméletileg kötött biztosítást. De miért nem érkeznek meg a csekkek és a fedezetigazolások időben?

Mit tehetünk, ha rendőr kéri a szerződés érvényességét igazoló befizetési bizonylatot? Illetve mi lehet az oka annak, ha más összeg szerepel a csekken, mint a szerződésben? Öntsünk tiszta vizet a pohárba és nézzük mi is történik valójában!

Előzetes becslések alapján tavaly mintegy 700 ezren gondolták úgy, hogy szerencsét próbálnak (pénz takarítanak meg) és lecserélik már meglévő kötvényüket és/vagy társaságukat. Ezen ügyfelek egy része (egyre többen) ezt online alkuszok segítségével tette, a többiek a hagyományos értékesítési csatornákat választották. A végeredményen mit sem változtat az a tény, hogy ezt a temérdek új szerződést és ezek nagy részéhez tartozó felmondásokat kezelni kell a társaságoknak. Amely sok esetben igen komoly kihívás elé állítja őket. Ezért sok esetben ez a magyarázata a csekk küldés késlekedésének.

Ez azonban nem változtat azon az egyszerű szabályon, hogy aki biztosítót váltott annak január 30-ig fizetnie kell. Január végéig így az ajánlattal igazolja a szerződését, utána vagy a csekkfeladóvevény, vagy a biztosító által kiadott igazolással.

Tehát, akinek van igazolása február végéig, annak nem kell bemennie csekkért, megvárhatja míg megérkezik. Aki viszont nem kapott ilyet, az jobban teszi, ha kér egyet az általa választott biztosító ügyfélszolgálatán vagy a biztosítás közvetítőjének szól, hogy járjon el az ügyben.

Jogszabály szerint, aki január 30-ig nem fizette be az első díjat, az anyagilag is felelőssé válik az általa okozott károkért. A biztosítók éppen ezért sok esetben a halasztott díjfizetést alkalmazzák, amelynek segítségével kiküszöbölhető a csekk meg nem érkezéséből származó probléma. Igaz, ekkor egy igazolást kell küldeni a biztosítónak.

Megoldást jelenthet még az is, ha az alkuszcég szedi be az első havi díjat és ad erről igazolást.

Ezen kívül a biztosítottak többsége az első díjhiányos hónapot követő hónap 15-e körül egy díjfelszólítót kap vagy kaphat, hogy be tudja fizetni az elmaradt díját. A jogászok szerint a díjfelszólító kiküldésével és az abban megjelölt fizetési határidőig automatikus halasztást kap az ügyfél, azaz a biztosító viseli a kockázatot.

Az az eset is előfordulhat, hogy valaki más összeget talál a csekken, mint amivel az ajánlatadáskor találkozott. Ennek egyik gyakori oka, hogy 2007-ben már a biztosítóknak kell beszerezni a kártörténeti igazolásokat ez pedig időben csúszhat. A vonatkozó jogszabály szerint viszont mindaddig a váltókat A00-ba kell besorolni, míg ez az igazolás meg nem érkezik az új társasághoz..A Bónuszos díjat csak azután kapja meg az ügyfél, ha majd első negyedév folyamán a kártörténetije a régi biztosítója és új biztosítója között elrendezésre kerül. Ezt persze betudják a második negyedéves díjába, de addig a magasabb díjat kell fizetni. Azért mindenképpen kérdezzünk rá biztosítónál, vagy az alkuszcégnél, hogy mi a magasabb díj oka.

Az utolsó kérdés, amit még körbe kell járnunk az a rendőri igazoltatás. Elméletileg a járőr le tudja kérdezni biztosítási adatainkat a központi nyilvántartásból, de mivel az adatrögzítés folyamata sokszor hónapokat is igénybe vehet (ezért is késik a csekk) ezért nem mindig szerepel az adatunk az adatbázisban. Ezért van szükség egy igazolásra vagy csekkre, hogy be tudjuk bizonyítani, mi rendelkezünk biztosítással.

Tehát, ha nem kapunk csekket, akkor nem kell attól tartanunk, hogy egyből megszűnik a biztosító kockázatvállalása. De igazolást és csekket mindenképpen a mi érdekünk is beszerezni, hogy bizonyítani tudjuk valóban rendelkezünk kötelezővel. Nehogy egy adminisztrációs csúszás miatt többe kerüljön az olcsó kötelező.Forrás: www.penzcentrum.hu